Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÍRUSOK

2015.09.20

            VÍRUSOK

Vírusos megbetegedések komoly, állományszintű problémát jelentenek a papagájok körében. A teljesség igénye nélkül 3 vírust mutatok be, mely előfordulhat nimfapapagájok körében.

circovírus okozta megbetegedést legtöbben úgy ismerik, hogy papagájok csőr- és tollszindrómája, avagy PBFD. Ez egy idült lefolyású – adott esetben évekig eltartó -  toll- és csőrnövekedési problémát okozó betegség, mely jelen tudásunk szerint nem gyógyítható. Jellegzetes tüneteik a szabálytalan vedlés, torz tollazat fejlődése, a szárny- és faroktollak letörése, kihullása, csőr növekedésének zavara, a csőr szerkezete felpuhul, repedezik, elhajlik, a növekedés felgyorsul, keresztbe nőhetnek. A tollazati problémák lokalizálódhatnak akár csak egy tollra is, de van, amikor a madár teljesen lekopaszodik. A betegség bélsárral, begyváladékkal, tollporral (és vertikális fertőzés sem kizárt, tehát tojáson keresztül) terjed. Az első tünetek megjelenése után az állatok átlagosan még néhány hónapot élhetnek, azonban mivel a vírus az immunrendszert is támadja, akárcsak AIDS-es betegeknél, egy bagatel fertőzés is elviheti a madarat. Ahogy már írtam, gyógyítani nem lehet a betegséget, az életet meg lehet kísérelni immunstimulánsok, antibiotikumot, vitaminok adásával, de az esetek zömében a kíméletes eutanázia a megoldás. Mindenképp az állomány circo-vírus mentességére kellene a legtöbb tenyésztőnek törekednie, azonban a magyar viszonylatban, ahol a karantén még mindig idegen fogalom, az állatorvost pedig pénzhajhász ficsúrnak tekintik, a madarak kereskedelme pedig gondolkodás nélkül zajlik, addig sajnos nem várhatunk javulást, csak romlást. 

A másik leggyakrabban előforduló probléma a polyomavírus fertőzöttség, mely hasonlóan a circovírusra, tollnövekedési, vedlési zavarokat okoz. A polyoma-vírushoz köthető a hullámosoknál aránylag gyakran előforduló úgynevezett francia vedlés. A betegség zömmel tollasodási időszak végén, 6-10 hetesen jelentkezik. Gyors lefolyás esetén az állatok sokszor tünet nélkül elhullanak, idült esetben csapzott tollazat, elsőkörben a szárny evezőtollai és a faroktollak sérülnek, kihullanak, helyükre nem nő vissza toll, vagy ami visszanő, torz, csavart. A betegség sokszor csak a nagy tollakig terjed, de van, amikor az egész test tollazatát érinti. A problémát járványtani szempontból az jelenti, hogy sok olyan madár van, melyek hordozzák a vírust, azonban ők maguk nem fertőzöttek. Sajnos akárcsak a circovírusnál, az állomány nagy része fertőzött már, mivel karantént, szűrővizsgálatot, egyáltalán az állományt mentesítését a legtöbb tenyésztő nem végzi, a madarak szabad áramlása, börzék stb. sem jelentenek akadályt a vírus terjedésében.

Nimfapapagájoknál ugyan ritkábban fordul elő, mivel elsősorban amazon, ara, jákópapagájok megbetegedése, de sajnos mivel már voltak nimfapapagájt érintő megbetegedések is, bemutatom röviden itt is a borna-vírus okozta(?) mirigyesgyomor-tágulat szindrómát, vagy más néven a PDD. A klinikai tünetek jellegzetesek, a madár bágyadt, levert, öklendezik, ill. hasmenés figyelhető meg, melyben emésztetlen magvak találhatók! A beteg madár eszik, azonban mégis fogy, mivel a magvakat nem képes megemészteni, egyben kiürülnek a bélsárban. Ritkán előfordulnak központi idegrendszeri zavarok is, mint fej rendellenes mozgatása, koordinációs zavarok, bénulás. A vírus hatásmechanizmusát tekintve a mirigyesgyomor beidegződését károsítja, ezáltal gátolja annak normális működését, a normális emésztést, perisztaltikát. A betegség nem gyógyítható! Egyedüli megelőzést a szigorú karantén jelent.

A Pacheco-betegség iránt valamennyi papagájfaj, így a nimfapapagájok is fogékonyak. Ezt a betegséget herpesz vírus okozza, és gyakran egyetlen tünete az állományban történő nagy mértékű, hirtelen elhullás. Elhúzódó esetben öklendezés, hasmenés, kötőhártya-gyulladás, idegnrendszeri tünetek jelentkeznek. Diagnosztizálni ebben az esetben boncolással, kórszövettannal lehetséges. A betegség elsősorban bélsárral, ill. oronasalis úton terjed. Vannak fajok, mint pl.: a sziklapapagájok, melyek vírustól meg nem betegszenek, azonban vírushordozókká válnak, így megfertőzhetik a többi madarakat a betegséggel. A gyógyulási esélyek kétesek, prognózis rossz, a túlélt egyedek vírushordozókká válhatnak. Itt is egyedüli megoldást a karantén, a szűrések jelentik