Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÉRGEZÉSEK

2015.09.20

 MÉRGEZÉSEK

Cinkmérgezés

A cinkmérgezésben megbetegedett papagájok száma sajnálatos módon egyre csak növekszik, amióta a szakemberek felfedezték ezt a problémát és tudatosan vizsgálják a beteg állatokat cinkmérgezésre is.

 Azonban hogyan alakul ki a cinkmérgezés?

cinkmérgezés leggyakoribb oka a tartási körülményekben keresendő. A papagájok ketrece ma az esetek túlnyomó zömében horganyzott, galvanizált rácsozatból áll, ami a fő forrása a megbetegedésnek. A papagájok kifejezetten szeretnek mászkálni a kalitkák, volierek rácsán, csőrükkel kapaszkodva a rácson, valamint unalmukban a rácsozat nyaldosásával a rácsozatról kisebb-nagyobb mennyiségben cink juthat a szervezetükbe.

 

 Lehetséges cinkforrások:

  • rácsozat, különös tekintettel a cink-oxidra (fehér rozsda) és a „cink-orr”-ra
  • papagájjátékok karabinere, drótja
  • csengők, harangok
  • láncok
  • képkeretek, egyéb fém tárgyak
  • falfestékek
  • víz (vízvezetékek állapota?)
  • gyűrű
  • tehát konkrétan minden, ami fémből van

A cinkszemcsék lenyelve a gyomorban feloldódnak, a gyomorsavval reagálva cink-klorid keletkezik, mely kifejezetten irritálja a nyálkahártyákat, így a gyomor nyálkahártyáját is (öklendezés, hányás, gyomorfekély). A cink szabad formájában sajnos nem tud leépülni a szervezetben, nem tud kiürülni. 

 

 

 

A cinkmérgezésnek két formája létezik: akut és krónikus.

 

AKUT CINKMÉRGEZÉS

Az akut cinkmérgezés során az állat rövid idő alatt nagy mennyiségű cinket vesz magához. Ez esetben a tünetek kifejezettek, nehézfém-mérgezés egyéb eseteihez hasonlóak.

 

KRÓNIKUS CINKMÉRGEZÉS

Krónikus cinkmérgezés során az állat kis mennyiséget vesz magához tartósan, így a mérgezés hosszú hónapok-évek során alakul ki. Diagnosztikai nehézség, hogy a tünetek nem specifikusak.

TÜNETEK

bágyadtság, kedvetlenség, gyomor-bél problémák, hasmenés (lehet zöld, de akár véres is), öklendezés, ezáltal jelentős fogyás, központi idegrendszeri tünetek (görcsök, rángások, bénulások, ferdefejtartás, egyensúlyzavarok, vakság), vese, valamint májműködési zavarok, ennek következtében fokozott vízfelvétel és ürítés (polyuria, polydipsia), végül heveny légszomj, keringés összeomlás, és halál

kedvetlenség, lustaság, ürülék sokszor változik (a húgysav vízszerűvé válik, ami utal a vesék, máj működésének károsodására), gyengeség, borzoltság, matt, kopottas tollazat, esetleg színezetváltozás (májproblémára utalhat), tolltépés, betegeskedés – immunrendszer gyengülése miatt fogékony bármilyen fertőzéssel szemben, öklendezés, lesoványodás, halál.

Nem kell minden tünetnek és főleg egyszerre jelentkeznie ahhoz, hogy a madár krónikus cinkmérgezésben szenvedjen. 

DIAGNÓZIS

specifikus tünetek, a röntgen, valamint a vérvétel!

Röntgenfelvételen a lenyelt fémrészek radiodenz árnyékot adnak, melyek sokszor a mirigyes, illetve a zúzógyomorban találhatók, emellett feltűnően kitágult a mirigyesgyomor.

Vérvizsgálatok során a cinkionok mennyiségét, valamint biokémiai vizsgálatokkal az egyes szervek – elsősorban a máj, vese, hasnyálmirigy – károsodásának mértékét is meghatározzák.

nincsenek specifikus tünetek, sokszor a kezelés az épp aktuális fertőzésre szorítkozik, míg a cinkmérgezés a háttérben marad és tovább károsít. Ma már sokszor nézik a vér cinkszintjét is, így kizárható vagy épp megerősíthető egy a háttérben zajló cinkmérgezés. Röntgenen csupán a máj megnagyobbodása, valamint a mirigyes gyomor kitágulását látni, ami szintén nem specifikus a mérgezésre. 

KEZELÉS

Cinkmérgezés csak egy esetben gyógyítható: ha azonnal kezeljük. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a Ca-EDTA, mely komplexet képez a cinkionokkal, így a madár szervezete ki tudja választani azt. A kezelés hosszadalmas, költséges és sokszor kórházi elhelyezést igényel, és így sem biztos, hogy a madár teljesen meggyógyul valaha is. A problémát az emelkedett cinkérték okozta szervi károsodások jelentik, elsősorban a máj és a vese károsodása, ami kezelése akár hónapokat is igénybe vehet. Mindenképpen csak szakállatorvossal vizsgáltassuk ki beteg madarainkat és kérjük vérvétel esetén cinkérték meghatározást, valamint röntgent!

 

Nem olyan könnyű eldönteni, hogy pontosan honnan, melyik értéktől tekintjük a cink mennyiségét mérgezőnek, toxikusnak, mivel a határérték nem csak fajonként, de szakirodalomként is változik. Alapvetően a 2ppm alatt tekinthető normális értéknek, 3ppm pedig az a határ, amikor mérgezésről beszélhetünk – a legtöbb faj esetén! Azonban a kakaduk általánosságban magasabb cinkkoncentrációval rendelkeznek egy tanulmány szerint, klinikailag egészséges állatokban 3,41ppm cinkkoncentrációt is mértek! Azonban, hogy lássuk mennyire változik ez egyedenként, voltak olyan kakaduk is, akik 3ppm értéknél előrehaladott akut cinkmérgezésre utaló tüneteket produkáltak!

Megelőzés

Sajnos az egyetlen megoldás a cinktartalmú rácsozat kerülése. Külföldön a nemesacél rácsozatot tekintik az egyetlen alternatívának, azonban nehéz beszerzése és főleg magas költsége miatt, nem könnyen kivitelezhető.

 Ügyeljünk mindenképpen arra, hogy madarainknak megfelelően nagy voliereket biztosítsunk, ahol ne a mászás legyen a fő mozgástípusa, hanem a repülés.

A rácsozat épségére mindig ügyeljünk – fehér rozsda, kiugró fém bütykök (cinkorr) esetén a rácsozat cseréje erősen ajánlott. Sajnálatos módon a fehér rozsda előfordulását növeli a magas páratartalom, nedvesség, azonban mivel ezek az állatok zömmel trópusi állatok, így ez sajnos elkerülhetetlen.

 

A papagájok napi szintű lefoglalása szintén kiemelten fontos, hiszen megfelelő rágcsálnivaló ágakkal, gallyakkal a madár nem a rácsozatot, ill. a számára elérhető csavarokkal, drótokkal, láncokkal stb. fog játszani. Kerüljük a csengős, drótos részt is tartalmazó papagájjátékokat, ne rakjunk be nekik láncot játéknak, ne helyezzünk közelébe feleslegesen fém tárgyakat, valamint az etetőket nemesacél fémetetőkre, üvegre vagy műanyagokra cseréljük!

Mindenképpen fontos a madarak folyamatos vizsgálata, apró kis tünetnél alapos állatorvosi kivizsgálás ajánlott, emellett évente egyszer teljeskörű vérvizsgálat, röntgenvizsgálat erősen ajánlott, nem csak a cinkmérgezés miatt!

A legtöbb betegség csak akkor gyógyítható, hogyha időben elkapják! Na de ha a madár már tüneteket mutat prédaállatként, akkor számítanunk kell már előrehaladott folyamatra, maradandó károsodásokra. Így itt is a megelőzés fontosabb, azon legyen a hangsúly!

 

Ólommérgezés

A második leggyakoribb, és sajnos az esetek zömében végzetes mérgezés madarainknál, mely okát, akárcsak cinkmérgezés esetén, környezetünkben kell keresni. A nimfapapagájok kifejezetten kíváncsi madarak, akik szeretnek mindent megrágcsálni, így bizony a számukra veszélyes tárgyakat is. Sokszor nem is gondolnánk, mennyi helyen előfordul a végzetes ólom, ill. ólomötvezetek.

 Ólom tartalmú tárgyak:

  • függönynehezékek
  • rozsdásodást gátló festékek
  • kerámiaglazúrok
  • ólomprofilok
  • antik fémtárgyak
  • elemek stb.

Mérgezés lefolyása:

sajnos az ólommérgezés gyors lefolyású mérgezés, napok alatt elviszi a madarakat. Atipikus tünetekkel kezdődik minden, mint étvágytalanság, bágyadtság, gubbaszt a madár, a madár gyakran hány, öklendezik, elgyengül, sötétbarna, véres az ürüléke, előrehaladott állapotban már idegrendszeri tünetek is megjelennek, mint koordinációs zavarok, görcsök, bénulás. A leépülés nagyon gyors. Ténylegesen diagnosztizálni csak röntgennel lehet, amin láthatók a lenyelt fémrészecskék a zúzógyomorban.

 

Kezelés

Minél hamarabb meg kell kezdeni a kezelést. A kezelésnek addig kell tartania, amíg a szervezetben létható ólomrészecskék. A kezelés során szájon át bárium-szulfátot kell adni a madaraknak , ami megakadályozza a további ólom-ionok felszívódását, emellett Ca-EDTA-t vagy DTPA-t, illetve folyadékterápiát (infuzió), valamint B-vitaminokat kell adni a madaraknak. A prognózis kétséges, attól függ, mennyire korán sikerült elkezdeni a kezelést, hogyan reagál a madár a kezelésekre.

Megelőzés

Az egyetlen igazi megoldás a megelőzés, mivel az ólommérgezéses esetek nagy százaléka sajnos halállal végződik, mivel túl későn reagáltak a gondra és addigra már túl sok ólom szívódott fel a szervezetben. Megelőzés terén röptetés csak abszolút madárbiztos helyen történjen, függönynehezékekre, fémkeretekre, fémtárgyakra, festékekre abszolút figyeljünk, ha lehet távolítsuk el madaraink közeléből!

Teflon-gőz mérgezés

Papagájoknak nem csak azért nincs semmi keresnivalójuk a konyhában, mert a szálló tollpor, tollak, ürülékek higiéniai kifogásokat nyújtanak az élelmiszerek mellett, hanem mert a madarak életét, testi épségét veszélyeztetik. A konyhában nem csak forró és éles minden, de a főzés, sütés közben a madarak érzékeny légzőszerveiket érintő mérgező gázok is keletkeznek. Közöttük a legveszélyesebb a túlhevült teflonedények által kibocsátott gőzök, melyek kis koncentrációban is végzetes, halálos a madarak számára. Ezek a gőzök a légzőhámokon keresztül kerülnek a keringésbe, ahol idegrendszert támadják meg. Jellegzetes tünetek a központi idegrendszeri tünetek, mint görcsök, remegések, bénulások, végül elhullás. Prognózis nagyon rossz. Egyetlen megoldás a megelőzés, a madarakat véletlenül se engedjük/tartsuk a konyhában!

 Növények okozta mérgezések

Környezetünkben nagyon sok a mérgező növény, amire nekünk kell figyelnünk, hogy ne jussanak a madarak közelébe. A növények okozta mérgezéseknek is több formája van, vannak, amelyek gyors lefolyásúak – fogyasztást követően órák, napok telnek el a tünetek/elhullás jelentkezéséig, valamint lassú lefolyásúak, melyeknél akár hetek, hónapok kellenek, hogy tünetek jelentkezzenek. A mérgezés előfordulása attól is függ, mekkora mennyiséget vesz a madár magához és mennyi időn keresztül. A legtöbb növények nyálkahártya irritációt, begygyulladást, bélgyulladást, hasmenést, valamint máj és veseelégtelenséget okoz (mindkét szerv fő feladata a méreganyagok kiválasztása, ami miatt ezek károsodnak mérgezések során elsőskörben). Azonban vannak növények, melyek az idegrendszerre hatnak, idegrendszeri tüneteket, remegést, görcsöket, bénulást okoznak, valamint vannak növények, melyek közvetlenül a szívre hatnak, azt károsítják, ezáltal az állat halálát okozzák. Mivel a legtöbb növény rendelkezik valamilyen méreganyaggal, ezért nem sorolom fel a több ezer fajt, hanem felhívom inkább a figyelmeteket arra, hogy csak olyan növényt adjatok madaraitoknak, melyekről több helyről is megbizonyosodtatok, hogy nem mérgezőek!

 

Sajnos azonban gyakran előfordulnak olyan mérgezések, melyek közvetetten ehető növények okoznak. Itt elsősorban a növények felületére lerakódott szennyeződések (kipufogógáz), permetszerek, a növények által talajból felvett és beépült vegyületek (nitrát – bolti saláta) játszanak fontos szerepet. Ezért roppant fontos, hogy csak biztos helyről szedjünk növényeket, forgalmas autóút, valamint permetezett területek mellől soha! Sajnos ilyen vegyszerezett, szennyezett növények okozta mérgezések nagyon gyors lefolyásúak és a legtöbb esetben nagyon rossz prognózist jelent. Így megelőzés az egyetlen megoldás!